"अधोमुखी लवणस्तंभ" च्या विविध आवृत्यांमधील फरक

Content deleted Content added
"Stalactite" पानाचे भाषांतर करुन तयार झाले
खूणपताका: संदर्भ क्षेत्रात बदल. आशयभाषांतर nowiki ?
 
Improved formatting of chemical reactions
ओळ ८:
 
=== चुनखडीचे अधोमुखी लवणस्तंभ ===
सर्वसाधारणपणे अधोमुखी लवणस्तंभ हे [[चुनखडक|चुनखडकाच्या]] गुहांमध्ये दिसून येतात. पाण्यात विरघळलेल्या चुनखडी आणि इतर खनिजांच्या [[निक्षेपण|निक्षेपणापासून]] ते तयार होतात. चुनखडी म्हणजेच कॅॅल्शियम कार्बोनेट हे [[कार्बन डायाॅक्साईड]]<nowiki/>युक्त पाण्यात विरघळते आणि कॅल्शियम बायकार्बोनेटचे द्रावण तयार होतो.<ref>C. Michael Hogan. 2010. </ref>  ही रासायनिक अभिक्रिया पुढीलप्रमाणॆपुढीलप्रमाणे आहे.<ref name="Classroom"><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false">Braund, Martin; Reiss, Jonathan (2004), ''Learning Science Outside the Classroom'', Routledge, pp.&nbsp;155–156, [[आंतरराष्ट्रीय प्रमाणित पुस्तक क्रमांक|ISBN]]&nbsp;0-415-32116-6</cite><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false"></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fen.wikipedia.org%3AStalactite&rft.aufirst=Martin&rft.aulast=Braund&rft.au=Reiss%2C+Jonathan&rft.btitle=Learning+Science+Outside+the+Classroom&rft.date=2004&rft.genre=book&rft.isbn=0-415-32116-6&rft.pages=155-156&rft.pub=Routledge&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" contenteditable="false">&nbsp;</span></ref>
 
:: CaCO(s)<br>3 + H<br>2O<br>(l) + CO(aq)<br>2 → Ca(HCO<br>3)(aq)<br>2
::{{chem|Ca||CO|3|(s)}} + {{chem|H|2|O||(l)}} + {{chem|C||O|2|(aq)}} → {{chem|Ca||(HCO|3|)|2|(aq)}}
 
हे द्रावण खडकातून झिरपून जेव्हा एखाद्या गुहेच्या छतातून बाहेर येते, तेव्हा हवेच्या संपर्कामुळे वरील अभिक्रियेच्या बरीबर उलट अभिक्रिया होते, आणि चुनखडीचे कण छतावर साठतात. ही उलट अभिक्रिया पुढीलप्रमाणे आहे.<ref name="Classroom"><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false">Braund, Martin; Reiss, Jonathan (2004), ''Learning Science Outside the Classroom'', Routledge, pp.&nbsp;155–156, [[आंतरराष्ट्रीय प्रमाणित पुस्तक क्रमांक|ISBN]]&nbsp;0-415-32116-6</cite><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false"></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fen.wikipedia.org%3AStalactite&rft.aufirst=Martin&rft.aulast=Braund&rft.au=Reiss%2C+Jonathan&rft.btitle=Learning+Science+Outside+the+Classroom&rft.date=2004&rft.genre=book&rft.isbn=0-415-32116-6&rft.pages=155-156&rft.pub=Routledge&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" contenteditable="false">&nbsp;</span></ref>
 
:: Ca(HCO<br>3)(aq)<br>2 → CaCO(s)<br>3 + H<br>2O<br>(l) + CO(aq)<br>2
::{{chem|Ca||(HCO|3|)|2|(aq)}} → {{chem|Ca||CO|3|(s)}} + {{chem|H|2|O||(l)}} + {{chem|C||O|2|(aq)}}
 
स्तंभ उगवण्याचा सरासरी दर साधारण ०.१३ मि.मी. प्रतिवर्ष इतका असतो. पाण्याचा प्रवाह जलद असेल आणि चुनखडीचे प्रमाण जास्त असेल तर वर्षाला ३ मि.मी. इतक्या वेगाने अधोमुखी लवणस्तंभ वाढू शकतात.<ref name="Cave"><cite class="citation" id="CITEREFKramerDay1995" contenteditable="false">Kramer, Stephen P.; Day, Kenrick L. (1995), ''Caves'', Carolrhoda Books (published 1994), p.&nbsp;23, [[आंतरराष्ट्रीय प्रमाणित पुस्तक क्रमांक|ISBN]]&nbsp;978-0-87614-447-3</cite><cite class="citation" id="CITEREFKramerDay1995" contenteditable="false"></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fen.wikipedia.org%3AStalactite&rft.au=Day%2C+Kenrick+L.&rft.aufirst=Stephen+P.&rft.aulast=Kramer&rft.btitle=Caves&rft.date=1995&rft.genre=book&rft.isbn=978-0-87614-447-3&rft.pages=23&rft.pub=Carolrhoda+Books&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" contenteditable="false">&nbsp;</span></ref>
 
Line ३८ ⟶ ४२:
 
का‍ँक्रीटवरल लवणस्तंभ हे गुहेतील लवणस्तंभांपेक्षा वेगळ्या रासायनिक प्रक्रियेमुळे बनतात. काँक्रीटमधील [[कॅल्शियम ऑक्साईड]] हे त्यांच्या निर्मितीस कारणीभूत ठरते. काँक्रीटच्या आरपार जाणाऱ्या पाण्याशी कॅल्शियम ऑक्साईडची अभिक्रिया होते आणि कॅल्शियम हायड्राॅक्साईडच्या द्रवणाची निर्मिती होते.<ref name="Classroom"><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false">Braund, Martin; Reiss, Jonathan (2004), ''Learning Science Outside the Classroom'', Routledge, pp.&nbsp;155–156, [[आंतरराष्ट्रीय प्रमाणित पुस्तक क्रमांक|ISBN]]&nbsp;0-415-32116-6</cite><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false"></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fen.wikipedia.org%3AStalactite&rft.aufirst=Martin&rft.aulast=Braund&rft.au=Reiss%2C+Jonathan&rft.btitle=Learning+Science+Outside+the+Classroom&rft.date=2004&rft.genre=book&rft.isbn=0-415-32116-6&rft.pages=155-156&rft.pub=Routledge&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" contenteditable="false">&nbsp;</span></ref>
 
:: CaO<br>(s) + H<br>2O<br>(l) → Ca(OH)(aq)<br>2
::{{chem|Ca||O||(s)}} + {{chem|H|2|O||(l)}} → {{chem|Ca||(OH)|2|(aq)}}
 
कॅल्शियम हायड्राॅक्साईडचे द्रावण काँक्रीटच्या थराच्या कडेला पोहोचल्यावर ते छतावरून गळू लागते आणि त्याचा हवेशी संपर्क होतो. हवेतील कार्बन डायऑक्साईडमुळे पुढील अभिक्रिया होते आणि चुनखडीचा निक्षेप मागे राहतो.<ref name="Classroom"><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false">Braund, Martin; Reiss, Jonathan (2004), ''Learning Science Outside the Classroom'', Routledge, pp.&nbsp;155–156, [[आंतरराष्ट्रीय प्रमाणित पुस्तक क्रमांक|ISBN]]&nbsp;0-415-32116-6</cite><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false"></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fen.wikipedia.org%3AStalactite&rft.aufirst=Martin&rft.aulast=Braund&rft.au=Reiss%2C+Jonathan&rft.btitle=Learning+Science+Outside+the+Classroom&rft.date=2004&rft.genre=book&rft.isbn=0-415-32116-6&rft.pages=155-156&rft.pub=Routledge&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" contenteditable="false">&nbsp;</span></ref>
 
:: Ca(OH)(aq)<br>2 + CO(g)<br>2 → CaCO(s)<br>3 + H<br>2O<br>(l)
::{{chem|Ca||(OH)|2|(aq)}} + {{chem|C||O|2|(g)}} → {{chem|Ca||C||O|3|(s)}} + {{chem|H|2|O||(l)}}
 
चुनखडीच्या कणांमुळे अधोमुखी लवणस्तंभांची निर्मिती होते. ते काही से.मी. लांबीचे असतात आणि त्यांचा [[व्यास (भूमिती)|व्यास]] साधारण ५ मि.मी. एवढा असतो.<ref name="Classroom"><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false">Braund, Martin; Reiss, Jonathan (2004), ''Learning Science Outside the Classroom'', Routledge, pp.&nbsp;155–156, [[आंतरराष्ट्रीय प्रमाणित पुस्तक क्रमांक|ISBN]]&nbsp;0-415-32116-6</cite><cite class="citation" id="CITEREFBraundReiss2004" contenteditable="false"></cite><span class="Z3988" title="ctx_ver=Z39.88-2004&rfr_id=info%3Asid%2Fen.wikipedia.org%3AStalactite&rft.aufirst=Martin&rft.aulast=Braund&rft.au=Reiss%2C+Jonathan&rft.btitle=Learning+Science+Outside+the+Classroom&rft.date=2004&rft.genre=book&rft.isbn=0-415-32116-6&rft.pages=155-156&rft.pub=Routledge&rft_val_fmt=info%3Aofi%2Ffmt%3Akev%3Amtx%3Abook" contenteditable="false">&nbsp;</span></ref>
 
== छायाचित्रे ==
<gallery>
File:Upclose caves.jpg|फिलिपाईन्स मधील प्वेर्टो प्रिन्सेसा भूमिगत नदीवरील अधोमुखी लवणस्तंभ
File:Upclose caves.jpg|Stalactites at the Puerto Princesa Underground River, Palawan, Philippines.
File:Mosses around Stalactite with Waterdrop.jpg|Waterएका dropletअधोमुखी comingलवणस्तंभाच्या outनळीतून ofबाहेर theपडणारा centralपाण्याचा canal of a stalactite.थेंब
File:Doolin Cave Stalactite.jpg|Stalactiteआयरलँडच्या inडूलिन Doolinगुहेतील Cave,६.५४ Irelandउंचीचा measuringअधोमुखी 20 ft (6.54m) long.लवणस्तंभ
File:Stalactite-drop.jpg|अधोमुखी लवणस्तंभाच्या टोकावरील क्षारयुक्त पाण्याचा थेंब
File:Stalactite-drop.jpg|Mineralized water drop forming at bottom of stalactites.
File:Choranche_caves_stalactites.jpg|फ्रान्सच्या कोरॅन्श गुहांतील 'सोडा स्ट्राॅ' प्रकारचे अधोमुखी लवणस्तंभ
File:Choranche_caves_stalactites.jpg|Stalactites of the type called "soda straws" from the Choranche caves in the Vercors, France
File:Column in Crackpot Cave.JPG|Aक्रॅकपाॅट caverगुहेतील standingअधोमुखी beside the column in Crackpot Caveलवणस्तंभ
File:Splash stalactites.JPG|Splashतुषारनिर्मित stalactitesअधोमुखी लवणस्तंभ
File:Tubular lava stalactites.jpg|Tubularनलिकाकृती lavaअधोमुखी stalactitesलवणस्तंभ
File:Tubular lava helictite.jpg|Aलाव्हारसामुळॆ tubularबनलेला lavaपिळाकार helictiteअधोमुखी लवणस्तंभ
</gallery>
 
== Referencesसंदर्भ ==
{{संदर्भयादी}}
{{Reflist}}